A vizes környezet, a fokozott páratartalom miatt különösen nagy körültekintéssel kell eljárni vizes helyiségek elektromos hálózatának kialakításánál, és a fogyasztók üzemeltetésénél.
Magyarországon az MSZ 1600 szabványsorozat rendelkezik az 1000 V-ál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezések létesítéséről. A szabvány alapján nedves helyiségnek minősül minden olyan tér, ahol a páratartalom meghaladja a 75%-ot és páralecsapódási veszély áll fenn. Egy lakóházban ez a fürdőszobát, a WC-t, rossz szellőzésű pincehelyiséget, mosókonyhát jelenti.
A fürdőszobákat a villamos berendezés elhelyezése szempontjából négy sávra (zónára) osztják fel. A fürdőkád vagy zuhanyozótálca közvetlen közelében (0. zóna) csak 12 V váltakozó, érintésvédelmi törpefeszültségről táplált villamos berendezést, az 1. és 2. sávban csak villamos forróvíztárolót, valamint gáz- és olajtüzelésű készüléken lévő villamos készüléket, a 3. sávban a helyiségfűtő villamos készüléket, legalább 2,25 m magasságban szabad felszerelni.
Az elektromos eszközökkel a fürdőszobában a nedves környezet miatt fokozott elővigyázatossággal kell bánni. Az elektromos eszközök nem lehetnek a fürdőkád vagy a zuhanykabin közvetlen közelében (távolság: minimum 60 cm). Fürdőszobában tilos a hosszabbító használata; hősugárzót, törülközőtartót, tükröt és lámpát stabilan rögzítsük a falhoz, és ne helyezzük el kád fölött vagy zuhanytálca közelében. A hősugárzóknak karnyújtásnyinál messzebb kell lenniük a csaptól vagy kádtól! Tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a fürdőszoba nagyságának megfelelően 3-5 db földelt dugalj szükséges.
Ablak nélküli fürdőszobáknál a szellőztető kapcsolását a világításhoz kell kapcsolni, továbbműködéssel. A világításhoz egy mennyezeti kivezetés, és a nagyságtól illetve felszereléstől függően több fali kivezetés szükséges. Ha nincs külön mosókonyha, vagy a készülékeket nem külön helyiségben helyezzük el, akkor a mosógéphez és szárítógéphez való csatlakozókra (független áramkör) is gondolnunk kell.
A fürdőszobában ne használjuk a hajszárítót, mikor valaki a kádban tartózkodik, mert ha beleejtjük a kádba, közvetlen életveszélybe sodorjuk őt és magunkat is. A vezetékcsatorna alkalmazását kerülni kell, ha mégis alkalmazásra kerül, akkor csak levehető fedelű, műanyag vezetékcsatornát szabad alkalmazni, amelynek fedele szerszámmal lehet csak levehető. Időszakosan nedves helyiségben közel vízszintesen vezetett vezetékcsatornát csak 2,25 m magasság fölött szabad létesíteni, függőlegesen vezetett vezetékcsatornát e magasság alatt is szabad, de legmélyebb pontján gondoskodni kell a víz elszivárogtatásáról (pl. úgy hogy lyukat fúrunk a szerelődobozba). A vezetékeket gégecsőben kell vezetni, de az ún. „MM-fal” kettős műanyag szigetelésű vezeték védőcső nélkül vakolat alá- és vakolatba is szerelhető. Alkalmazhatósága minden esetben a helyiség jellegétől és a vezeték keresztmetszetétől függ.
Mindenképp tervezzünk Fí relét a vizes helyiségbe. A szerkezet figyeli a fázis és a nulla vezetéken folyó áramerősséget, és ha a kettő nem azonos - azaz valahová máshová folyik az áram - akkor a relé azonnal lekapcsol. A relé olyan gyors és érzékeny, hogy jó esetben az áramütött nem is érzékeli az életveszélyt. A kismegszakítóra hasonlító kis berendezést közvetlenül a villanyóra után, a kismegszakítók elé kell beszerelni, plusz áramot nem fogyaszt. A Fí relé nem váltja ki a kismegszakítót (biztosítékot), azaz nem véd a túlterhelés ellen. Szintén nem jelent biztonságot abban az esetben, ha egyszerre fogjuk meg a fázist és a nullát.
Magyarországon az MSZ 1600 szabványsorozat rendelkezik az 1000 V-ál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezések létesítéséről. A szabvány alapján nedves helyiségnek minősül minden olyan tér, ahol a páratartalom meghaladja a 75%-ot és páralecsapódási veszély áll fenn. Egy lakóházban ez a fürdőszobát, a WC-t, rossz szellőzésű pincehelyiséget, mosókonyhát jelenti.
A fürdőszobákat a villamos berendezés elhelyezése szempontjából négy sávra (zónára) osztják fel. A fürdőkád vagy zuhanyozótálca közvetlen közelében (0. zóna) csak 12 V váltakozó, érintésvédelmi törpefeszültségről táplált villamos berendezést, az 1. és 2. sávban csak villamos forróvíztárolót, valamint gáz- és olajtüzelésű készüléken lévő villamos készüléket, a 3. sávban a helyiségfűtő villamos készüléket, legalább 2,25 m magasságban szabad felszerelni.
Az elektromos eszközökkel a fürdőszobában a nedves környezet miatt fokozott elővigyázatossággal kell bánni. Az elektromos eszközök nem lehetnek a fürdőkád vagy a zuhanykabin közvetlen közelében (távolság: minimum 60 cm). Fürdőszobában tilos a hosszabbító használata; hősugárzót, törülközőtartót, tükröt és lámpát stabilan rögzítsük a falhoz, és ne helyezzük el kád fölött vagy zuhanytálca közelében. A hősugárzóknak karnyújtásnyinál messzebb kell lenniük a csaptól vagy kádtól! Tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a fürdőszoba nagyságának megfelelően 3-5 db földelt dugalj szükséges.
Ablak nélküli fürdőszobáknál a szellőztető kapcsolását a világításhoz kell kapcsolni, továbbműködéssel. A világításhoz egy mennyezeti kivezetés, és a nagyságtól illetve felszereléstől függően több fali kivezetés szükséges. Ha nincs külön mosókonyha, vagy a készülékeket nem külön helyiségben helyezzük el, akkor a mosógéphez és szárítógéphez való csatlakozókra (független áramkör) is gondolnunk kell.
A fürdőszobában ne használjuk a hajszárítót, mikor valaki a kádban tartózkodik, mert ha beleejtjük a kádba, közvetlen életveszélybe sodorjuk őt és magunkat is. A vezetékcsatorna alkalmazását kerülni kell, ha mégis alkalmazásra kerül, akkor csak levehető fedelű, műanyag vezetékcsatornát szabad alkalmazni, amelynek fedele szerszámmal lehet csak levehető. Időszakosan nedves helyiségben közel vízszintesen vezetett vezetékcsatornát csak 2,25 m magasság fölött szabad létesíteni, függőlegesen vezetett vezetékcsatornát e magasság alatt is szabad, de legmélyebb pontján gondoskodni kell a víz elszivárogtatásáról (pl. úgy hogy lyukat fúrunk a szerelődobozba). A vezetékeket gégecsőben kell vezetni, de az ún. „MM-fal” kettős műanyag szigetelésű vezeték védőcső nélkül vakolat alá- és vakolatba is szerelhető. Alkalmazhatósága minden esetben a helyiség jellegétől és a vezeték keresztmetszetétől függ.
Mindenképp tervezzünk Fí relét a vizes helyiségbe. A szerkezet figyeli a fázis és a nulla vezetéken folyó áramerősséget, és ha a kettő nem azonos - azaz valahová máshová folyik az áram - akkor a relé azonnal lekapcsol. A relé olyan gyors és érzékeny, hogy jó esetben az áramütött nem is érzékeli az életveszélyt. A kismegszakítóra hasonlító kis berendezést közvetlenül a villanyóra után, a kismegszakítók elé kell beszerelni, plusz áramot nem fogyaszt. A Fí relé nem váltja ki a kismegszakítót (biztosítékot), azaz nem véd a túlterhelés ellen. Szintén nem jelent biztonságot abban az esetben, ha egyszerre fogjuk meg a fázist és a nullát.
Ablak nélküli WC-nél mindig gondoljunk arra, hogy a szellőztető kapcsolását a világításhoz kell kapcsolni, továbbműködtetéssel. A világításhoz egy kimenet szükséges a mennyezetre, vagy a falra. Ha vendég WC-ről van szó, esetleg mosdóval, akkor még 1-2 dugalj is szükséges. Ha a melegvíz szolgáltatás nincs egyéb módon megoldva, egy vízmelegítő készülék felszerelése is szükséges lehet.
A villanyszerelés során gyakran találkozni az „IP védettség” elnevezéssel. Különböző szerelési követelményeket határoznak meg az egyes helyiségek és szabad terek jellege szerint. Egy adott védettségi fokozat azt mutatja meg, hogy a villamos termék, idegen testek és a víz behatolása ellen nyújtott védelme milyen keretek közé van szorítva. Így pl. az IP 44 védettség esetében, az első szám szerint 1,00 mm-nél nagyobb eszközzel nem lehet behatolni, a második szám szerint pedig minden irányú fröccsenő víz ellen véd, vagyis külső térre is felszerelhető. Egy IP 67 védettségű lámpatest már egy sekély tóban is elhelyezhető. Az IP 54 tokozott szekrény kültérre is felszerelhető, és korlátozott por elleni védelmet is biztosít, ez már jobb védelem, mint az IP 44.
A villanyszerelés során gyakran találkozni az „IP védettség” elnevezéssel. Különböző szerelési követelményeket határoznak meg az egyes helyiségek és szabad terek jellege szerint. Egy adott védettségi fokozat azt mutatja meg, hogy a villamos termék, idegen testek és a víz behatolása ellen nyújtott védelme milyen keretek közé van szorítva. Így pl. az IP 44 védettség esetében, az első szám szerint 1,00 mm-nél nagyobb eszközzel nem lehet behatolni, a második szám szerint pedig minden irányú fröccsenő víz ellen véd, vagyis külső térre is felszerelhető. Egy IP 67 védettségű lámpatest már egy sekély tóban is elhelyezhető. Az IP 54 tokozott szekrény kültérre is felszerelhető, és korlátozott por elleni védelmet is biztosít, ez már jobb védelem, mint az IP 44.
