Sokan gondolják úgy, hogy a falfestés könnyű, csak be kell kenni a falat, és kész. A feladat azért ennél nehezebb, nem véletlen, hogy a szakemberek éveken keresztül tanulják ezt a szakmát is. Ha azonban mégis úgy döntenél, hogy magad vágnál bele a nagy munkába, akkor ebből a cikkből mindent megtudhatsz, amit tudnod kell a festés előtt. Ezenkívül akkor is segítségedre lehet a bejegyzés, ha szakembert bízol meg, hogy jobban beleláss a folyamatokba, illetve ellenőrizni tudd a festőt, hogy szakszerűen végzi a feladatát.
Tervezés: Ha nem szakember végzi a festést, minden esetben érdemes tervezési fázissal kezdeni a folyamatot. Ekkor mérd fel a felületet, gondold át, hogy pontosan milyen feladatok elvégzésére van szükség, és ezeket mikor, és hogyan fogod véghez vinni. Vizsgáld meg a festendő felületet, milyen felületkezelést kell elvégezni. A bejegyzésben a későbbiekben részletesen írunk a felületkezelésekről. A munkálatok átgondolása után következik a szerszámok beszerzése. Sokan nem gondolnák, de számos kisebb-nagyobb szerszámra szükség van még akkor is, ha csak egy egyszerű falfestés a feladat. Többek között ezt nem veszik figyelembe a költségvetés számításánál, ha arról van szó, hogy saját maguk fessenek, vagy szakember segítségét vegyék igénybe. A festőnek már megvannak a felszerelései, ezt nekünk nem kell megfizetni. Ha azonban nekünk nincsenek eszközeink, akkor azok beszerzése komoly költséget jelenthet.
Anyagok beszerzése: A sokak által utált matekot itt sem lehet elkerülni, ha nem szeretnéd, hogy idő előtt elfogyjon a festék vagy több vödörnyi megmaradjon. Első lépésként számold ki, hogy hány négyzetméter felületet kell festened. Ezt úgy tudod megtenni, hogy minden falnak megméred a hosszát és magasságát, majd a két számot összeszorzod. Tehát egy 4 m hosszú és 3 m magas fal összesen 12 m2. Ezt a számítást elvégzed minden fal esetében és az adatokat összeadod. Így megkapod a festeni való felület területét. Az, hogy egy m2 felületre mennyi festék kell, szerencsére fel van tüntetve a gyártó leírásában. Általában ezek olyan értékek, amelyekkel biztosra lehet menni. Tapasztalatok szerint a feltüntetett mennyiségnél lényegesen kevesebb is elég. Ha azonban nincs tapasztalatod az anyag mennyiségének megbecsülésében, akkor azt ajánlom, hogy mégis hagyatkozz a gyártó által előírt értékre. Inkább maradjon belőle, mint hogy a munkát félbehagyva kelljen újabb vödrökért menni a festékboltba.
Letakarás, fóliázás: Ha minden szükséges eszközt és anyagot beszereztél, még mindig nem foghatsz hozzá magához a festéshez, hiszen a festendő helyiség még nincs előkészítve a munkához. Első lépésként minden bútort érdemes kipakolni a szobából, hogy minden falhoz egyformán jól hozzá tudj férni. Abban az esetben, ha nincs lehetőség a nagyobb bútorokat más helyiségben tárolni a munka idejére, akkor elég, ha csak a szoba közepére pakolsz. Ez azonban csak akkor jó megoldás, ha elég hely van ahhoz, hogy minden falhoz kényelmesen hozzáférj. Körülbelül 2-2,5 m távolság legyen a fal és a bútorok között. Ez már ahhoz is elegendő, hogy a hosszabbítónyéllel kényelmesen dolgozni tudj. Amint készen vagy a bútorok pakolásával, kezdődhet a takarás. Ez azért szükséges, hogy a festés után ne kelljen még órákig a lecsöppent festéket kapargatnod a padlóról. Jó esetben elég letakarni, és ha végeztél, akkor felszedni a fóliát.
Tervezés: Ha nem szakember végzi a festést, minden esetben érdemes tervezési fázissal kezdeni a folyamatot. Ekkor mérd fel a felületet, gondold át, hogy pontosan milyen feladatok elvégzésére van szükség, és ezeket mikor, és hogyan fogod véghez vinni. Vizsgáld meg a festendő felületet, milyen felületkezelést kell elvégezni. A bejegyzésben a későbbiekben részletesen írunk a felületkezelésekről. A munkálatok átgondolása után következik a szerszámok beszerzése. Sokan nem gondolnák, de számos kisebb-nagyobb szerszámra szükség van még akkor is, ha csak egy egyszerű falfestés a feladat. Többek között ezt nem veszik figyelembe a költségvetés számításánál, ha arról van szó, hogy saját maguk fessenek, vagy szakember segítségét vegyék igénybe. A festőnek már megvannak a felszerelései, ezt nekünk nem kell megfizetni. Ha azonban nekünk nincsenek eszközeink, akkor azok beszerzése komoly költséget jelenthet.
Anyagok beszerzése: A sokak által utált matekot itt sem lehet elkerülni, ha nem szeretnéd, hogy idő előtt elfogyjon a festék vagy több vödörnyi megmaradjon. Első lépésként számold ki, hogy hány négyzetméter felületet kell festened. Ezt úgy tudod megtenni, hogy minden falnak megméred a hosszát és magasságát, majd a két számot összeszorzod. Tehát egy 4 m hosszú és 3 m magas fal összesen 12 m2. Ezt a számítást elvégzed minden fal esetében és az adatokat összeadod. Így megkapod a festeni való felület területét. Az, hogy egy m2 felületre mennyi festék kell, szerencsére fel van tüntetve a gyártó leírásában. Általában ezek olyan értékek, amelyekkel biztosra lehet menni. Tapasztalatok szerint a feltüntetett mennyiségnél lényegesen kevesebb is elég. Ha azonban nincs tapasztalatod az anyag mennyiségének megbecsülésében, akkor azt ajánlom, hogy mégis hagyatkozz a gyártó által előírt értékre. Inkább maradjon belőle, mint hogy a munkát félbehagyva kelljen újabb vödrökért menni a festékboltba.
Letakarás, fóliázás: Ha minden szükséges eszközt és anyagot beszereztél, még mindig nem foghatsz hozzá magához a festéshez, hiszen a festendő helyiség még nincs előkészítve a munkához. Első lépésként minden bútort érdemes kipakolni a szobából, hogy minden falhoz egyformán jól hozzá tudj férni. Abban az esetben, ha nincs lehetőség a nagyobb bútorokat más helyiségben tárolni a munka idejére, akkor elég, ha csak a szoba közepére pakolsz. Ez azonban csak akkor jó megoldás, ha elég hely van ahhoz, hogy minden falhoz kényelmesen hozzáférj. Körülbelül 2-2,5 m távolság legyen a fal és a bútorok között. Ez már ahhoz is elegendő, hogy a hosszabbítónyéllel kényelmesen dolgozni tudj. Amint készen vagy a bútorok pakolásával, kezdődhet a takarás. Ez azért szükséges, hogy a festés után ne kelljen még órákig a lecsöppent festéket kapargatnod a padlóról. Jó esetben elég letakarni, és ha végeztél, akkor felszedni a fóliát.
Felületkezelés: A felületkezelés is több lépésből áll, nézzük sorjában ezeket.
Felületkezelés tapéta esetén: Ha tapéta van a falon, akkor azt el kell-e távolítani, vagy rá lehet-e festeni anélkül, hogy az felpúposodna. Ez egyébként a tapéta fajtájától függ: a vlies és a fűrészporos tapétára nyugodtan ráfesthetsz, a papír alapú tapétákat azonban érdemes lekaparnod, ha szép eredményt szeretnél elérni. A tapéta eltávolítása során a megfelelő nedvesség elérése a legfontosabb, ehhez használhatsz tapétaoldó folyadékot vagy egyszerűen vizet is. Ha eléggé átázik a tapéta, szinte önmagától leolvad a falról. Ha azonban szárazon próbálod leerőltetni, akkor komoly feladatba ütközöl, hiszen nagy erőt kell kifejtened, ha egyben szeretnéd eltávolítani a tapétát. Folyamatosan vizezd a tapétát, és légy türelmes, amíg megfelelően átázik. Ezzel a saját munkádat teszed könnyebbé és gyorsabbá.
Több festékréteg esetén: Ha jelenleg több festékréteg is van a falon, akkor gondold át, hogy elbír-e a felület még egy-két réteget, attól függően, hogy mennyire fed jól az anyagod. Én személyesen nem ajánlok 4-5 festékrétegnél többet, hiszen az könnyen megadhatja magát, és repedezni kezdhet. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy le kell kaparnod a már falon lévő festékrétegeket. Ezt egy spaklival könnyen megteheted. Ha csak nehezen jön a festék, akkor itt is szintén megpróbálkozhatsz az áztatással, ugyanúgy, mint a tapéta esetén.
Glettelés: Miután eltávolítottad a tapétát vagy a festéket, akkor nagy valószínűséggel az apró falhibákat is javítanod kell, hogy megfelelően sima felületre tudj majd festeni. Ezt gletteléssel tudod elérni. A következő hetekben újabb blogbejegyzésekkel fogunk jelentkezni, amelyben többek között a glettelésről is olvashatsz.
Csiszolás: Glettelés után következik a javított felület csiszolása. Ez azért fontos, hogy a egyenletes és sima falfelületet kapjunk, hogy a festés után ne legyenek púpok a falon. Csiszolás során rengeteg por keletkezik, ami ellen érdemes védekezni. Azt ajánlom, hogy csiszolás közben használj maszkot, amely megszűri a levegőt, így a port nem kell belélegezned. Hatalmas választék van csiszolópapírból az üzletekben. Én a 80-as és 100-as jelzésű papírokat ajánlom. Ezzel kellően sima felületet kapsz. Csiszolás után ne felejtsd el a falra rakódott port eltávolítani. Ezt megteheted egy egyszerű seprűvel vagy egy nedves ronggyal.
strong>Mélyalapozás: Ha az említett munkálatokat elvégezted, még mindig nem kezdhetsz hozzá a festéshez. Legalábbis akkor nem, ha szeretnél biztosra menni és kitűnő munkát végezni. A festés előtti mélyalapozásnak több előnye is van. Az alapozás legfontosabb feladata, hogy a fal nedvszívó képességét csökkentse. Ennek segítségével elkerülhetjük azt, hogy a festés után foltos maradjon a felület. Ezenkívül a festék fedőképességét is növelhetjük, ezáltal csökkenthetjük a rétegek számát, ami kevesebb költséggel és idővel jár. Alapozóként az erre kifejlesztett anyagokat ajánlom, amit vízzel hígítva kell a felületre felvinni. Minden esetben olyan arányban hígítsd az anyagot, ahogy az a csomagoláson fel van tüntetve. Mivel minden gyártó más, és más eljárással készíti az anyagokat, ezért a keverési arány is eltérő lehet, ezért fontos figyelembe venni a megadott mennyiségeket. Hogy miért fontos az arány? Ha túl tömény anyagot viszel fel, akkor nem tapad megfelelően a festék. A túl híg anyag pedig nem éri el célját, és nem csökkenti a fal szívóképességét eléggé. A mélyalapozót ugyanolyan technikával kell felvinni a felületre, mint a festéket. A következő fejezetben tisztázzuk a festés technikáját is. Azonban itt figyelj oda, hogy óvatosabban mozgasd a hengert, hiszen a hígabb anyag miatt jobban spriccel. Ha nem szeretnél külön mélyalapozót vásárolni, akkor a célnak megfelelő a nagyon híg festék is. Ennek azonban van néhány hátránya is. Egyrészt arányaiban a festék sokkal drágább, mint az alapozófolyadék. Ennek ellenére, ha nincs szükséged nagy mennyiségre, akkor nem feltétlenül érdemes mélyalapozót venni, hiszen a festéket mindenképpen megvásárlod. A másik hátránya a festéknek, mint alapozó, hogy a híg festék mindent összefröcskölhet, ami akár komoly kellemetlenségeket okoz. Ezenkívül természetesen nem olyan hatékony a festék alapozóként való használata, mint az erre kifejlesztett folyadék.
Felületkezelés tapéta esetén: Ha tapéta van a falon, akkor azt el kell-e távolítani, vagy rá lehet-e festeni anélkül, hogy az felpúposodna. Ez egyébként a tapéta fajtájától függ: a vlies és a fűrészporos tapétára nyugodtan ráfesthetsz, a papír alapú tapétákat azonban érdemes lekaparnod, ha szép eredményt szeretnél elérni. A tapéta eltávolítása során a megfelelő nedvesség elérése a legfontosabb, ehhez használhatsz tapétaoldó folyadékot vagy egyszerűen vizet is. Ha eléggé átázik a tapéta, szinte önmagától leolvad a falról. Ha azonban szárazon próbálod leerőltetni, akkor komoly feladatba ütközöl, hiszen nagy erőt kell kifejtened, ha egyben szeretnéd eltávolítani a tapétát. Folyamatosan vizezd a tapétát, és légy türelmes, amíg megfelelően átázik. Ezzel a saját munkádat teszed könnyebbé és gyorsabbá.
Több festékréteg esetén: Ha jelenleg több festékréteg is van a falon, akkor gondold át, hogy elbír-e a felület még egy-két réteget, attól függően, hogy mennyire fed jól az anyagod. Én személyesen nem ajánlok 4-5 festékrétegnél többet, hiszen az könnyen megadhatja magát, és repedezni kezdhet. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy le kell kaparnod a már falon lévő festékrétegeket. Ezt egy spaklival könnyen megteheted. Ha csak nehezen jön a festék, akkor itt is szintén megpróbálkozhatsz az áztatással, ugyanúgy, mint a tapéta esetén.
Glettelés: Miután eltávolítottad a tapétát vagy a festéket, akkor nagy valószínűséggel az apró falhibákat is javítanod kell, hogy megfelelően sima felületre tudj majd festeni. Ezt gletteléssel tudod elérni. A következő hetekben újabb blogbejegyzésekkel fogunk jelentkezni, amelyben többek között a glettelésről is olvashatsz.
Csiszolás: Glettelés után következik a javított felület csiszolása. Ez azért fontos, hogy a egyenletes és sima falfelületet kapjunk, hogy a festés után ne legyenek púpok a falon. Csiszolás során rengeteg por keletkezik, ami ellen érdemes védekezni. Azt ajánlom, hogy csiszolás közben használj maszkot, amely megszűri a levegőt, így a port nem kell belélegezned. Hatalmas választék van csiszolópapírból az üzletekben. Én a 80-as és 100-as jelzésű papírokat ajánlom. Ezzel kellően sima felületet kapsz. Csiszolás után ne felejtsd el a falra rakódott port eltávolítani. Ezt megteheted egy egyszerű seprűvel vagy egy nedves ronggyal.
strong>Mélyalapozás: Ha az említett munkálatokat elvégezted, még mindig nem kezdhetsz hozzá a festéshez. Legalábbis akkor nem, ha szeretnél biztosra menni és kitűnő munkát végezni. A festés előtti mélyalapozásnak több előnye is van. Az alapozás legfontosabb feladata, hogy a fal nedvszívó képességét csökkentse. Ennek segítségével elkerülhetjük azt, hogy a festés után foltos maradjon a felület. Ezenkívül a festék fedőképességét is növelhetjük, ezáltal csökkenthetjük a rétegek számát, ami kevesebb költséggel és idővel jár. Alapozóként az erre kifejlesztett anyagokat ajánlom, amit vízzel hígítva kell a felületre felvinni. Minden esetben olyan arányban hígítsd az anyagot, ahogy az a csomagoláson fel van tüntetve. Mivel minden gyártó más, és más eljárással készíti az anyagokat, ezért a keverési arány is eltérő lehet, ezért fontos figyelembe venni a megadott mennyiségeket. Hogy miért fontos az arány? Ha túl tömény anyagot viszel fel, akkor nem tapad megfelelően a festék. A túl híg anyag pedig nem éri el célját, és nem csökkenti a fal szívóképességét eléggé. A mélyalapozót ugyanolyan technikával kell felvinni a felületre, mint a festéket. A következő fejezetben tisztázzuk a festés technikáját is. Azonban itt figyelj oda, hogy óvatosabban mozgasd a hengert, hiszen a hígabb anyag miatt jobban spriccel. Ha nem szeretnél külön mélyalapozót vásárolni, akkor a célnak megfelelő a nagyon híg festék is. Ennek azonban van néhány hátránya is. Egyrészt arányaiban a festék sokkal drágább, mint az alapozófolyadék. Ennek ellenére, ha nincs szükséged nagy mennyiségre, akkor nem feltétlenül érdemes mélyalapozót venni, hiszen a festéket mindenképpen megvásárlod. A másik hátránya a festéknek, mint alapozó, hogy a híg festék mindent összefröcskölhet, ami akár komoly kellemetlenségeket okoz. Ezenkívül természetesen nem olyan hatékony a festék alapozóként való használata, mint az erre kifejlesztett folyadék.
